Témaindító hozzászólás
|
2007.02.06. 15:27 - |

|
[Későbbi] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [Korábbi]
Vezs egy nagy levegőt és tovább nézi a fiút.Majd kicsattan örömében, de ezt nemmutatja, mert le is van döbbenve és ez ül ki arcára.Legszívesebben oda sietne a fiúhoz és megölelné és többet elnem engedné.-Hát...az a lány akit 2évvel ezeltött engedélt el az már teljesen megváltozott...-mondja csendesen.-Ha minden igaz abba a láynba vagy szerelmes nem ebbe.-monjda és lesüti szemét, majd ismét Chrisre pillant.-Mivan hogy ha ez nem tetszik neked?-kérdi szomorúan, de továbbra is Christ nézi.Akaratlanúl si előre lép egyett.Egyre kevesebb lesz kötzük a tér.
|
Chris mikor a kutya kizökkenti a bámulásból bizonytalanul eggyet előre lép.-Fi...figyelj...nem lenne kedved újrakezdeni?Tudom hogy van barátod meg hogy hogy képzelem hogy csak úgy rákérdezek meg teljesen megértem mivel én szakítottam ....de én nem bírom tovább...-mondja halkan kerülve a lány pillantását.-2 évet végigszenvedtem mostmár nembírom...főleg hogy látlak...itt vagy....és...-nem tudja befejezni a keserűségtől a mondatát így inkább elhalgat

|
Elmosolyodik a kutyán, majd fel pillant és meg is lepődik, majd a kuytára néz aki oda üget Chrishez és meg áll mellette.föl áll és kicsit rosszalóan néz a kutyára.Chrisre pillant és csak nézi.Elveszett a fiú tekintetében.Luna a lányról a fiúra néz, majd megelégelve, hoyg csak állnak egymással szembe, megböki Christ.
|
Chris mikor odaér megáll és csak csöndben nézi a lányt nem szól hozzá.SZemében tivábbra is tükröződnek érzelmei.NEmtud megszólalni ksi örömmel tölti el hogy legalább nézheti a lányt de még mindíg fáj a szíve érte

|
A kutya megörülve, hoyg követik rohanásba vág át és el távolodik a fiútól.Hamar vissza ér gazdijához és csaholva ugrálja körbe.Emili megnyukszik Luna láttán.-Mi az?-kérdi csendesen és legugól jozzá és megsimogatja.Luna végig ugat, hogy Chris tudja merre kel jönnie meg azért is mert jó kedve lett.-Luna...csitt...hallod?Még korán van, hoyg ugas!-néz rá rosszaéóan, de Luna továbbra sem halgat el.
|
Chris végül enged a kutynak és követi-Remélem tudod mit csinálls mert ha nem írhatom a végrendeletem...nekem tilos kint tartózkodnom...-monda a fiú aggódva de most ezannyira nem is érdekli már nagyon túlvilági hangulata van

|
Luna mikor oda sétál hozzá a fiú ismét elindúl, de meg is áll párlépés múlva és ismét vissza néz a fiúra.Vakkant egyet és Chrisre pillant.
Emili lassan észre veszi, hogy Luna ismét eltünt.Szipogva törülgeti könyneit és keresni kezdi a kutyát.Fel áll és körbe fordúl, hogy hátha látja Lunat.
|
Chris fölemeli a fejét a kutyára.-Mit szeretnél hm??-kérdezi és lassan feláll és odasétál a kutyához.-Menjél vissza agazdidhoz...Vigyázzál rá...-kéri a kutyát keserűen.

|
Luna föl áll és megböki a fiút, majd elindúl vissza Emilihez.Meg áll és vissza fordúl a fiúhoz. Emili, nem akaraj hallani gondolatait így gyorsan beteszi fülébe a fülhallgatót és maxra föltekeri a hang erőt és elkezdi hallgatni a zenét.Könyne szemekkel néz előre, fejét kezével támasztja ujjaival a ritmust üti, de így se tud szabadúlni gondolataitól.
|
-Szia kutya..-köszön neki halkam a fiú majd megsimogatja.-Te se értedmivan ugye?Én sem...-mondja halkan majd újból tenyerébe temeti arcát.Nem bírja csak Emilit akarja érezni akarja a lány illatát szeretne hozzáérni akárcsak pár percre

|
nemmer vissz amenni, de vissza akar, de nem teheti.Azon gondolkodik, hogy ha a fiú most itt lenne egyből anyakába ugrana és lese tudnák fejteni róla.Iszonyatosan fáj neki, hogy nem lehet közel ahoz akit szeret.Megrpóbál lenyugodni ez sikerül is valamenniyre.A sírást már abba hagyta, most maga elé néz és a földet nézi.Luna fejét dönti ide oda, úgy nézi a lányt, majd megfordúl és vissza siet Chrishez.Le ül elötte és most őt kezdi nézni.nem érti mibaja a gazdinak.
|
Chris cudarul érzi magát az eget nézi és azon töpreng ha más közegbe lehetne ha mást döntést hozott volna ha a lány is úgy érezne akkor menyivel megváltozna a világszemlélete és boldog lehetne ez az ákozott élet is amiből nei csak a fájdalom a halál és a kín jutott ki.Ennyire m,ég semmi sem fájt neki.Egy könnycsepp gördült végig arcána fájdalomtól de gyorsan meg is rázta a fejét és legbelül magát szidta tovább

|
Meg áll sé egy fának dől.Most dühös a fiúra, mivel az elmúlt 2év alatt egyszer se sírt, de most nem tudja meg állni, hogy sírjon.A fának támaszkodva lecsúszik annak tövéba érdeit felhúzza és arcét tenyerébe temetve sír.Ha jobban belegondol sose tudta kizárni Christ a szívéből.Mindig ott volt vele.Minden fiúban őt kereste.Ujjai közt kikukkantva néz vissza a hegyhez vezető irányba.Nem futott meszire, de közel sincsen.
|
Chris egyre rosszabbullessz akárhányszor próbállja bemesli magának hogy vége hogy a lánynak barátja van hogy békén kell hogy hagyja mivel ő csak bajt és kíntszenvedést okoz Emilinek.Végül föláll és visszasétál a kinyitott ajtóhoz és leül onnan nézi a tályat.Kimenni nem szabad neki és emiatt csak nagyonm ritkán adatik meg neki hogy a természetet nézhesse.Fájdalma nem enyhül.Hiányolja EMilit és egyre jobban érzi hogy nem tud élni nélküle

|
Amint kiér a hegyből sarkon fordúl és rohanvást idnúl el vala merre.Minál meszebb akar kerülni a fiútól az érzéseitől.Mindent hátra akar hagyni, nem akarj amgát knozni.Viszont másik fele meg vissz afele rohanna, hogy Chriseel legyen, hoyg hozzé érhessen,megölelhesse, megcsókolhassa...
|
CHris szinte röktönn amint beér a szobájába leül az ágy mellé és arcát tenyerébe temeti.Szörnyen érzi magát.NEm bírja elviselni ezt a szívfájdalmat hogy távol kell tartania magát attól akit szeret.Az ajtót nyitva hagyja mivel Sátán pont a küsszöbnél feküdt így nem csukta be.

|
Mégjobban össze szorítja szemeit és így kipréselve egy könyn csepet szemeiből hallgatja a fiút.-Bocsánat...-mondja és elkezd hátra lépkedni, hoyg kijusson a hegyből.Továbbra sem emeli föl fejét.Nem tud a fiúra nézve.~SZERETLEK...SZERETLEK...-üvölti magába.
|
Chris megfordul és szemei a lányra emeli.-Még midíg nemérted mi?-kérdezte mostmár a keserűség a szemében és a hangjába eggyaránt észrevehető volt-CSak azért szakítotam veled met meg akartalak óvni....nem akartam több fájdalmat okozni neked....-monjda halkan majd lsüti a szemét mivel már minden érzelme a lány iránt tükröződik benne.-Figyellj nekem ez gyenge pontom...ha nem szeretnél mást kérdezni akkor megyek a szobámba...

|
-Oké..-mondja csendesen és a fiút nézi.Már az ő tekintetéről is lelehet olvasni érzéseit.Úgy hozzá érne a fiúhoz még ha csak eg yröpke időre is, de hozzá érne.Mikor hátat fordít neki a fiú lép is eg ylépést, hogy utána menjen, de megtorpann és leszegi fejét állítaj le magát.-Miért toltál el magadtól?-kérdi és asziszi, hoyg magában, de mikor meg halja saját szavait ledermed, hgy ezt most hallota a fiú avagy sem.Nem mer föl nézni be is hunaj szemeit és imátkozik, hogy ezt magába monta.
|
-Értem...na mentem...-mondja kis letörtséggel a hangjában.Arcáról most túlságosan leolvasható a szomorúság és a bánat így inkább visszamegy a szobájába.Bántja a dolog és már teljesen elveszett így inkább visszavonul és megpróbállja kiverni a fejéből a lányt igaz erre nincs sok esélye túlságosan is szerelmes belé.

|
[Későbbi] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [Korábbi]
|