|
Témaindító hozzászólás
|
2009.02.14. 18:42 - |
|
[1449-1430] [1429-1410] [1409-1390] [1389-1370] [1369-1350] [1349-1330] [1329-1310] [1309-1290] [1289-1270] [1269-1250] [1249-1230] [1229-1210] [1209-1190] [1189-1170] [1169-1150] [1149-1130] [1129-1110] [1109-1090] [1089-1070] [1069-1050] [1049-1030] [1029-1010] [1009-990] [989-970] [969-950] [949-930] [929-910] [909-890] [889-870] [869-850] [849-830] [829-810] [809-790] [789-770] [769-750] [749-730] [729-710] [709-690] [689-670] [669-650] [649-630] [629-610] [609-590] [589-570] [569-550] [549-530] [529-510] [509-490] [Korábbi]
Preston elég sokáig alszik. Mikor kipihente magát álmatagon ül föl. Még mindíg úgy érzi hogy szokatlan ez az egész..még nem egészen érzi magát teljesnek..
Conor lép be a szobába
Közben Dante behívatta Sendyt az irodájába |
Dy engedelmesen bújik oda a fiúhoz.-Vigyázok rád..-suttogja és kényelmesebben el helyezkedve nézi ahogy a fiú alszik.Hihetetlennagy eufória veszi hatalmába, hogy tudja vissza kapta Prestont. |
Prestonban van még annyi ébrenlét hogy gyengéden megfogja a lány karját mikor za betakarja majd lehúzva maga mellé az ágyra kicsit közelebb bújuk hozzá és csak utána képes elaludni mikor már maga melett tudja alányt |
Dy látva a fiú álmoségét gyorsan oda vezeti az ágyhoz.-Aludj...én, majd vigyáziok rád!-mondja kedvesen és le ül mellé.-Hozok neked takarót is!-mondja kedvesen és térül fordúl és már szépen be van takarva a fiú. |
A fiú kicist furán néz a lányra de elmsoolyodik. Nemérti mitől válltozhatott meg a lány de nagyon nem is zavarja. Ő úgy szereti ahogy van.Neki ő a mindene.Kicist kezd elfáradni mivel Ash nem aludt itt egy szemhunyásnyit sem a félelemtől így ez megmaradt a testében és most izonyato álmosság fogja el. Megszédül kicsit és meginog majd nagynehezen kitámasztja magát de még mindíg szédeleg |
Dy el mosolyodik.-Megtanultam, hogy nincs mindig örökké...-mondja csöndesen.-Ha el szalajtazs valamit azt egész életetben bánni fogod.-mondja komolyan.-Bár ez csak egy szó...ami számít az a tett és a kimutatás...-mondja költőien, de el is vigyorodik közben.-Na mind egy szeretlek és kész!-zárja le végl kis beszédét. |
A fiú elképed kicsit majd elvigyorodik.-Sose mondad ki..-kuncogja de tetszik neki hoyg a lány végre kimondta. |
Dy bólint.-Ösznátamban sose hagynálak el!Ezt megigérem!-mondja komolyan és egy újabb csókot lop és ad a fiúnak.-Szeretlek!-mondja csöndesen, de amint ki mondja a szót egyből fel virul arca.-Nagyon is!-mondja mosolyogva. |
A fiú kicsit megszédül de nem bánja. Szereti a lányt és már egyszerűen nem érdekli HOgy Dy micsoda és hogy ő mivolt.-Biztos?-kérdi azért kcisit aggódva mivel elég szar volt az álmában |
Dy mámorosan hunyja le szemét.Képtelen ellen állni ennek az érzelemenke.Ki nyitva szemát fogja közre a fiú arcát lágyan.-Sose foglak el hagyni!Ezt megigérem!-mondja komolyan, majd egy csók keretében kicsit megszívja az energiát. |
A fiú viszonozza a csókot. Magához húzva a lány még az érzelmeit is odaadja a lánynak.Csak Dy elött nyílik meg és elötte is csak ritkán amikor úgy érzi hogy az a akevés levegő vesztés még belefér a dologba és attól a lány is jól jár |
Dy ajkába harapva néz a fiúra, majd el mosolyodik.-Te is nekem!-mondja és lágyan megcsókolja a fiút, de nem tudja trtőztetni magát és eléggé szenvedélyesen folytatja tovább a csókot.Úgy csókolja mintha valóban évek óta nem láthatták volna egymást.Ami igaz is. |
-Azt hogy eltüntél az életemből.-mondja halkan a fiú és látszik hogy elszomorodik tőle-De csak egy álom volt...-motyogja majd szelíden végignéz a lányon mintha évek óta nem láthatta volna-Hiányoztál..-motyogja elmosolyodva |
Dy amint be érneka szobába magához öleli a fifút.-Hát jah...-válaszol el nem engedve a fiút.-Mit álmodtál?-kérdi érdeklődve, bár jól tudja, hogy mit. |
-Nemtudom.. olyan furcsa volt...-motyogja majd kicist feljajdul mikor mélyebb levegőt vesz. Sajog a mellkasa ott ahol Dante leszúrta Asht.-Olyan hülyeséget álmodtam-mormogja majd rámosolyog a lányra.-Még mindíg háború van?-kérdi érdeklődve |
Dy arcára vissza ül a szokásos vigyor.-Álom volt!-bólint.-Kicsit elagyabugyáltak..-bicent fejével Dante felé.nem akarja el modnani, hogy Ash árán hozták vissza.Nincs kedve, hogy mérges legyen rá a fiú amiért ezt tette.-Na gyere!-állítja kétlábra.-Hogy aludtál?-kérdi mosoylogva miközben ki vezeti a fiút a szobából, de még vissza néz Dantéra.-Köszönöm!-tmondja hang nélkül, majd ki lépve vissza indúl szobájába. |
Dante eloldja a láncot majd visszaül az asztalához hogy folytassa a munkáját.
Preston elképedve emeli föl a fejét. Már nem is emlékezett a láyn hangjára.-Dy...-motyogja hitetlenkedő tekintettel nézve a lány arcát. Teljesen elképed.-Ez hogy lehet.. én.. én meghaltam..-értetlenkedik.-Vagy álom volt? HOl vagyok?-néz körbe az ismerős helyen |
Dy elpillant mikor Asht megölik, de mikor meghallja, hogy Preston éledezik oda sietve hozzá térde rogyva öleli magához a fiút.-Csak szép lassú és mély léegzeteket vegyél..-mondj acsöndesen. |
Ash készségesen követi a lányt majd mikor az bocsánatot kér elhátrál a lánytól és riadtan tekint rá majd Dantera. Az utóbbi kihasznállva a zavartságát két lánccal a falhoz köti a fiút.
-Mi mi ez az egész?-kérdi motyogja Ash és lassan érződik ahogy a fiú félelme elszabadul.
Dante kicist hátrébb állítja Dyt majd kezében por kezd kavarogni a lángokkal majd egy penge jelenik meg.AMint az izzás alábbhagy Dante mozgásba lendül és egy jól célzott mozdulattal a fiú szívébe vágja a pengét. Ash félelme akkor szabadul el a teremben mikor már a falhoz kötik és látja hogy ebből kivégzés lessz.A fiú fájdalmában még utoljára felkiállt majd amikor a férfi kihúzza a tőrt elhalgat és összeesik.A tőr vége olyan mint egy fecskendő. Üreges. ÉS most az üregben egy ezüstszínű kicsit halványkékes füst tölti ki az űrt.A férfi egy üvegcséhez sétál majd belehelyezi a füstöt végül kinyitja azt a dugót amiben Preston lelke vnan és kiengedi, Ashét pedig visszarakja a fiókba.A fiú lelke hamar visszatalál a testbe.A seb amit a férfi okozott összeforr. és a fiú mintha fulladásbóél élesztették volna újra nagy levegőt vesz majd köhögve kcisit fulldokolva próbál magához térni |
-Oké...-mondja, majd át siet szobájába.-Gyere egy kicsit!-fogja meg a fiú karhját és ki vezeti a szobából.-Most végre megnyugodhatsz...-mondja és be nyit a férfi szobájába.-Sajnálom!-pillant Ashre.-De démoni tulajdonság, hogy önzőek vagyunk..-mondja csöndesen. |
[1449-1430] [1429-1410] [1409-1390] [1389-1370] [1369-1350] [1349-1330] [1329-1310] [1309-1290] [1289-1270] [1269-1250] [1249-1230] [1229-1210] [1209-1190] [1189-1170] [1169-1150] [1149-1130] [1129-1110] [1109-1090] [1089-1070] [1069-1050] [1049-1030] [1029-1010] [1009-990] [989-970] [969-950] [949-930] [929-910] [909-890] [889-870] [869-850] [849-830] [829-810] [809-790] [789-770] [769-750] [749-730] [729-710] [709-690] [689-670] [669-650] [649-630] [629-610] [609-590] [589-570] [569-550] [549-530] [529-510] [509-490] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
